A természet ereje
Hiszek abban, hogy az a közeg, amit a természet és az állatok teremteni tudnak számunkra, hogy elcsendesedhessünk, megnyugodhassunk, majd picit szétnézhessünk magunkban, egy olyan erő és lehetőség, amelyre érdemes figyelni.
A lovak szerepe az önismereti munkában
A lovak, menekülő állatok lévén, rendkívüli érzékenységgel reagálnak mindenre, ami a környezetükben változik. Akár az ember lelkiállapot-változásaira is. Semmi misztikum nincs emögött. Ahogy változnak az érzéseink, ez a változás önkéntelenül megjelenik gesztusainkban, testtartásunkban, megváltozott légzésünkben, mozdulatainkban. A test a lélek tükre. Ennyire érzékelhetően, a külvilág számára is. Ebbe a tükörbe sokszor nehéz belenézni. Itt kap szerepet a ló, aki képes ugyanazt a tükröt tartani a viselkedésünkre adott reakcióival. Ráadásul a hatalmas, és a mienknél melegebb testükkel (az átlagos testhőmérsékletük 38 Celsius fok), árasztják magukból a nyugalmat. Emiatt ebbe a tükörbe szívesebben tekintünk. És itt kezdődik a munka.
A kutyák mint segítők
A kutya máshogyan varázsol. Ennek az az oka, hogy a kutyákban genetikailag kódolva van az emberhez való kötődés igénye. A lóban ez nincs meg. Ők nem alakítanak ki függő kötődést az ember irányába. Természetesen szeretetteljes, kölcsönösségen alapuló kapcsolatot képesek az emberrel kialakítani, de az emberhez való függésről itt szó sincs. Ha képesek vagyunk kedves, lojális és magabiztos partnerükké válni, akkor szívesen töltenek velünk időt. Sőt! Szívesen tesznek meg nekünk ezt azt. Már amikor épp van hozzá kedvük. Őket az a bizonyos kötődés nem kapcsolja hozzánk jóban rosszban. Ha nincs kedve, faképnél hagy. Ha rossz neki a közelemben, faképnél hagy. A kutya viszont nem. Az a fránya kötődés, akkor is ott tartja, ha éppen az emberbarátja ideges. Feszült helyzetben is velünk marad. A kutya az ember mellett marad egy nehéz helyzetben is. Kérés nélkül. Nyugtat, vigasztal, motivál. Sok ember szívesebben kezd neki egy sérülés utáni rehabilitációnak, ha a sérült testrész mozgatásának célja nem kizárólag mozgásfejlesztés, hanem pusztán egy kutya kedvenc labdájának az elgurítása. A simogatásra késztető kinézetükkel játszi könnyedséggel tudják az embert a jelenben tartani. És a figyelmét egyfelé terelni. Talán az a legjobb megfogalmazás, hogy ők tudnak segíteni egy nehéz indulás elején, aztán egy ponton átadják a stafétát lóbarátjuknak.
